"citera" görög-latin eredetű szó. "citerázni" jelentése: remegni.

A citera fából készült húros, pengetős hangszer. A perzsa-török kultúrterületeken az i.sz. I. évezredben jelent meg. Magyarországra az 1800-as években érkezett. Az országban két fajtája alakult ki:

-vályú citera (az Alföldön volt jellemző)
-hasas citera (a Dunántúlon volt elterjedtebb)

A citerák kezdetben egy érintősorosak (egészhangosak, egykótásak) voltak, az érintőket pedig nyomóval fogták le és lúdtollal pengettek. Ezeket a hangszereket akkoriban főleg földművesek készítették.

Később megjelentek a két érintősoros (dupla kótás) citerák, és a hangszergyártás technikája is egyre tökéletesedett. Ez az átalakulás az elmúlt 30 évben jelentősen felgyorsult. Megjelentek a minőségi citerák, melyek mára bármely más hangszerrel felveszik a versenyt.

Ma már a citerazenekarok játékát a többszólamúság jellemzi a hangszer korábbi, inkább csak ütemadóként funkcionáló használatával szemben.



Hangfekvés szerint csoportosítva 5 féle citerát különböztetünk meg:

• pikoló citera
• prim citera
• tenor citera
• basszus citera
• bőgő citera